Az Európai Bizottság féléves halasztást javasol az elektronikus kereskedelmi áfa jogszabály-módosító csomag bevezetésére. Ez alapján az új szabályozás 2021. január 1. helyett csak 2021. július 1-jétől lesz hatályos annak érdekében, hogy a tagállamoknak és a webshopoknak elég idejük legyen a felkészülésre.
A halasztási javaslatot még az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia, ami várhatóan csak formalitás lesz. Ezzel az Egyesült Államokból vagy Kínából rendelt termékek esetében sem lehet megúszni a vámot és az áfát.
- Jelenleg az Európai Unión kívülről rendelt termékekre 22 euró (körülbelül 7600 forint) érték alatt sem vámot, sem áfát nem kell fizetni.
A NAV szerint főleg Kínából rendelt termékek esetén többször előfordul, hogy a feladó nagy értékű telefonok, számítástechnikai eszközök esetén is 22 euró alatti értéket tüntet fel, ezzel elkerülve az adófizetést.
- Jövőre – a tervezett január 1. helyett július 1-jétől – ez a kiskapu bezárul, minden termékre kell majd adót fizetni, bármilyen alacsony is legyen az értéke.
- Emellett mivel minden termék behozatalát be kell jelenteni, nő a lebukás veszélye, ha valaki alacsonyabb érték feltüntetésével próbál trükközni.
A vevő tagállamának áfakulcsát kell megfizetni
Jelenleg az Európai Unión belül működő webshopok dönthetnek úgy, hogy a vevő (címzett) tagállama által választott értékhatár (jellemzően évente 35 ezer euró, kb. 12 millió forint) alatt nem a vevő országában, hanem az értékesítő országában fizetnek áfát.
Így lehet Magyarországon is jogszerűen termékeket venni az itteni 27%-os áfa helyett például egy luxemburgi webshopból az ottani 17%-os áfával. Lényegében ez a lehetőség is megszűnik jövőre, mert néhány kivételtől eltekintve a legtöbb esetben a vevő országának adómértékével kell majd megfizetni az áfát – emelte ki Laczka Sándor igazgató, a Deloitte kiskereskedelmi-élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.
Az online piacterek is felelősek az adó megfizetéséért
Számos jól ismert online értékesítési portál, webshop részben vagy egészben csak megjelenési felületet biztosít a kereskedőknek. Ilyenkor az adásvétel a honlapon keresztül hirdető kereskedő és a vevő között jön létre.
Jelenleg, ha a kereskedő nem fizeti meg az általános forgalmi adót az ilyen ügyletek után, akkor a piactér üzemeltetője nem tehető felelőssé, míg a magyar adóhatóság az EU-n kívüli kereskedőknek általában bottal ütheti a nyomát. Jövőre ez is változik, a piacteret biztosító cégeket tipikusan egyfajta köztes szereplőknek kell tekinteni, azaz úgy, mintha ők lennének a termékek beszerzői és eladói is. Így a végső vevők felé történő értékesítés során a piacterek kell, hogy megfizessék az áfát.
Kik a halasztás nyertesei és vesztesei?
A nyertesek azok a tagállamok és webshopok, amelyek még nem tudtak megfelelően felkészülni a változásokra. Jól járnak még a halasztással azok a webáruházak és vevők, amelyek néhány kiskaput kihasználva a jelenlegi rendszerben kevesebb adót fizetnek.
A halasztás vesztesei pedig azok a tagállamok, amelyek már 2021 első felében a jelenleginél magasabb adóbevételre számítottak. Nekik a bevételek növekedésére még fél évet várniuk kell, csakúgy, mint azoknak a webshopoknak, amelyek minél hamarabb élni szeretnének az adminisztráció-csökkentés lehetőségével.
A módosítások fő oka, hogy a becslések szerint évente EU-s szinten 7 milliárd euró áfát nem fizetnek meg az online értékesítéseken. Összesen tehát ennyi veszteség éri a tagállamokat, köztük Magyarországot. Ez még tagállamokra lebontva is tetemes összeg, országonként évente több tízmilliárd forint – hangsúlyozta Aracsi Bernadett, a Deloitte kiskereskedelmi-élelmiszeripari tanácsadó csoport menedzsere.
A mérleg másik serpenyője: az adminisztráció viszont csökken
Jövőre lehetővé válik, hogy az adott webáruház a saját országában, a saját nyelvén adjon be áfabevallást a más országokba történő értékesítésekre is. Így nem kell majd adóregisztrációt végezni és bevallásokat benyújtani más uniós tagállamokban, hanem az értékesítő államának adóhatósága továbbítja az adatokat a többi érintett EU-s tagállamnak. Az Európai Tanács számításai szerint ezzel az érintett vállalkozások az áfabevallással kapcsolatos adminisztrációs költségeik 95 százalékát megtakaríthatják.
Kiemelt fotó: MTI / Máthé Zoltán
